Várday Béla - fotók...: ködös

2011-03-17

Olvad-e már?

Mihály Ignác (a Róka féle, szentmiklósi) egész decemberben - miért üljön tétlen télen, mint a többiek? - havat vetett félhektáros földjére (mit vetett?! hányt!). Tavasszal megganyézta, kora nyáron kapálgatta, augusztusban kihúzta a sorok közt elszemtelenedett burjányokat...

Aztán egy év múlva, december elején csak nézte amint kiszökel a földből az új termés, a jó félméteres hó. Büszkén megforgatta a rendet, vasvillával buglyákat csinált belőle... Mire kiérkezett a szekérrel hazavinni a termést, valami vásott városi gyerekek murkot dugtak a buglyák oldalába, lyukas fazakat tettek a tetejébe, száraz ágat szúrtak a két oldalába. Az egyikre ráírták - valami sárga folyadékkal - Ádám, a másikra Éva. A többire csak ennyit: és a többiek.

Sokat harcolt Mihály Ignác (a Róka féle), míg az emberjogi alapítvány szentmiklósi kirendeltsége beleegyezését adta, hogy hazavihesse a termést (mert a hóemberjog is rájuk tartozik). Hazazötykölte és felhányta az egészet a hiúba, mérges dohogással.

Reggel csak hűlt helye volt a termésnek, valahonnan bő víz csepegett a bambán kérődző tehenek hátára.

Mihály Ignác azt mondta (rövid gondolkodás után): nem érdemes havat vetni... Tiszta veszteség az egész. Jövőben beültetem az egészet tavirózsával.

miki

2010-04-28

Párás - ködös

Miért, hogy minden oly borongó –
Ködös, párás, fehéres, feketés?
Hideg magány felhőben, szélben,
Csupa lehullás, csupa szétesés…

Magányos vonalak keresik az utat,
S a harmatcsepp elveszti társait,
Fejét szegi a kockás liliom is,
Katáng szárítja csapzott húrjait.

Pókháló tart fogva huszonkétszeresen
Margarétagyöngyöt; – s fáradt csobogás,
Amint a víz elmos színeket, fényeket,
S tovaillan a füst, a volt-nincs varázs…

Hancur